Futócipő

A futócipő minden futó első és legfontosabb szereléke. Aki akár csak egy kicsit is komolyan gondolja, hogy rendszeresen futni fog és futással akarja magát formában tartani, annak nélkülözhetetlen. És ha semmi más szerkód nincs, csak egy futócipőd van, akkor már nyert ügyed van. A többi cucc (majdnem) opcionális, de egy jó futócipő KELL. És ha megveszed az első igazi futócipődet, utána már nem fogod érteni, hogy voltál képes korábban elnyűtt tornacipőben, sima sportcipőben futni. A futócipő nem olcsó, jóformán 20ezer forint alatt csak csodával határos módon találni, de megéri az árát!

A futócipőnket szakboltban érdemes megvenni, de legalábbis olyan helyen, ahol hozzáértő eladóval tudunk konzultálni. Pesten a Spuri futóbolt az elsődleges „futószentély”, a másik speckó bolt pedig a Nyúlcipőbolt. Ezekben a boltokban ki tudod próbálni a cipőt, sőt, a Spuriban van olyan is, hogy egy kütyükkel felszerelt cipőt kapsz, abban kell futnod egy kicsit, a kütyük pedig kirajzolják a laptopra, hogy milyen a lábtartásod, merre dől a lábfejed.

Én az Asics márkát favorizálom, nekem is ez van és mindenkinek ezt ajánlom. Jópáran vettek már Asics cipőt a javaslatomra és csak jót hallottam vissza a megvett cipőkről, még senki sem bánta meg. Az Asics a legnépszerűbb futócipőmárka, de   a Saucony is kimondottan futómárka. Sokan a Nike ill. Adidas futócipőit is szeretik. Az én és néhány ismerősöm futócipőjéről a bejegyzés alján lesz egy kis ismertető annak, akit érdekel.

A legfontosabb paraméterek a cipőválasztásnál, hogy milyen talajon futsz, milyen a lábtartásod futás közben (a lábfej befele vagy kifele dől-e futás közben vagy éépenséggel semerre),mekkora távot futsz. (És milyen nehéz a pénztárcád, hehe...) Aztán még lehetne variálni, hogy terepfutócipő meg versenycipő, de azt hagyjuk meg a profiknak. 

Nyilvánvaló, hogy aki betonon fut, annak olyan cipő kell, aminek a talpkiképzése és szerkezete megfelelő, jól felfogja a zötykölődést és a talaj keménységét. Az Asics zselés technikája erre nagyon jó kis találmány. Az is világos, hogy aki heti 50-et fut, annak már igazán strapabíró cipő kell. Nem szakadhat ki a bélése, nem törhet szét az orra, stb.

A közkeletű vélekedés szerint a futócipőnk legyen 1 – 1,5 számmal nagyobb, mint az utcai cipőnk. (A két számmal nagyobb cipőt is el tudom képzelni.) Ez különösen a jó hosszú távoknál igaz, értsd mondjuk 15 km felett. Mért kell nagyobb cipő? Futás közben kissé megdagad a láb, főleg, ha hosszútávozunk. Ha a cipő nyomja a lábkörmöket, akkor előfordulhat, hogy fájni fog, bevérzik vagy megfeketedik, még rosszabb esetben talán le is esik a lábköröm… Ez nagggyon kellemetlen lehet… A sarokrésznél is legyen egy kis hely, kényelmesen be tudjuk dugni az ujjunkat a sarkunk és a cipő közé. A lábfej keskenyebb-szélesebb voltát is érdemes figyelembe venni a cipőválasztásnál.

A lábfej tartása szerint három fő futóstílust különböztünk meg, amit a cipő kiválasztásánál szem előtt kell tartani: befelé dőlő (pronáló), kifelé dőlő (szupináló) és neutrális.

Az emberek többségének ilyen-olyan mértékben pronáló, azaz befelé dőlő lábfeje van. Náluk a lábboltozat alacsony, kisebb-nagyobb mértékben lúdtalpasok (ami ugye a talp hosszanti irányú boltozatának megsüllyedése, bokasüllyedésnek is nevezik). Számukra az az előnyös, ha a futócipő belső oldala jól megtámasztja a lábfej belső oldalát. Különösen a durvábban lúdtalpasoknak lehet fontos a stabil, azaz megfelelő támasztékkal ellátott, erős tartást biztosító cipő. Akinek a lába csak enyhén dől befelé, annak egy neutrális cipő is tökéletes lehet, hiszen azok is nagyon jó támasztékot adnak, jól tartják a lábfejet.

Neutrális stílusú futó, akinek sem befelé, sem kifelé nem dől a lábfeje, nincs túlterhelve sem a talpboltozat, küldő talpív vagy a sarok.

Kifelé dőlő (szupináló) stílusú futók tudtommal viszonylag kevesen vannak. Náluk a sarokra kevés, a láb (külső) boltívére pedig nagyobb terhelés hárul. Nekik semleges vagy párnázott cipő kell, netán olyan speckó cipő kell, aminek a külső éle van megerősítve.

Az edzésonline cikke két otthoni tesztet javasol annak a kiderítésére, hogy milyen típusú a lábunk: a „vizes láb“ teszt az egyik: tegyünk egy papírlapot a földre, majd vizes lábbal lépjünk rá és nézzük meg a talp lenyomatát. Ha a lábujjak alatti talppárnát és a sarkadat vastag vonal köti össze, akkor pronálú (befele dőlő) stílusú vagy; ha vékony vonal (netán semmi sem) köti össze, akkor szupináló stílusú futó vagy, ha pedig az összekötő rész kb. fele olyan vastag, mint a szárazon maradt rész (vagyis a talpboltozatod), akkor neutrális stílusú futó vagy.

A másik egyszerű teszt a régi (futó)cipő tesztje: fogjuk a régi cipőnket (lehetőleg futócipőt, sportcipőt) letesszük szemmagaságban magunk elé és a sarok felől jól megnézzük, merrefele dől a cipő, hogy van kitaposva, netán kikopva a talpa.

Az edzésonline szerint egy futócipőt 600-800 kilométerig használjunk, mert ezután a „párnázottsága, rugalmassága, stabilitása csökken, és egyre kevésbé védi már a lábad“. Hát azért szerintem gond nélkül belefér 1000 km is egy jó kis cipellőbe, nekem a mostaniban körülbelül ennyi van. (Update: azóta még 500-at belepakoltam és nem para, sőt az egyik futócipőbolt eladója szerint is belefér 1500 km is egy jó futócipőbe.   Tudom, hogy az általános vélekedés szerint ennyi után már le kéne cserélni, de olyan drágák és olyan jól bírja még az én kis drágám… (A korábbi cipőt meg vagy másfél évig használtam és még mindig kiválóan néz ki, nincs ronggyá futva, elszakadva, pedig mindent beleadtam, hogy ez megtörténjen. J Kis távot (salakon) futogató tesókáknak adtam tovább, mert szerintem még mindig jól lehet használni. Ha majd arra sem jó, akkor meg jó lesz a kertészkedéshez.)

Az én futócipőm és az ismerősök cipője:

Egy Asics GEL 1140-nel kezdtem a komolyabb, rendszeresebb futást, a tavalyi félmaratont abban futottam. Szerintem legalább másfél évig használtam, ebben készültem fel félmaratonra is. Nagyon jó kis cipő, az elejétől kezdve nagyon szerettem. Leszámítva azt, hogy kissé megfeketedett benne az egyik lábujjam körme.... No meg a hosszú használat után már nem csillapított olyan jól. Azt hiszem, ez inkább a rendszeresen kisebb távokat futóknak való..

Idén év elején vettem az igazán hosszú távokra számítva az Asics GT 2170-et. Senkinek nem ajánlom! Komoly cipő, arra van tervezve, hogy akár rendszeresen 30 km fölött fusson az ember. Csakhogy... A lábujjhegy környéke, a lábujjak alatti párnás rész már egy-két km után nagyon fájt és rettenetesen égett! Persze az eladó már nem akarta visszavenni, így várt rám 2 hónapi szenvedés, míg betört a cipő.... Utána már jóbarát lett, sok hosszút futottunk együtt, végül ugye a maratont is. De hogy a következő cipőm nem ilyen lesz, az hótziher. Ja és ma olvastam egy amerikai honlapon sok lesújtó véleményt erről a cipőről, az enyémhez hasonló tapasztalatokat. Szerintük ennek a cipőnek az elődje, a GT 2160 sokkal-sokkal jobb ennél!

(Update: most 2013 február van és most vettem meg az új cipőmet: Asics Gel 3030. Az első teszt (17 km) remekül sikerült, a cipő nagyon jó teljesített, 10 pontból 9 pontot adnék rá vagy 8,5-öt, ha nagyon szigorú vagyok. Az élménybeszámolót lásd ITT.)

A rokonok, barátok közt még ezekről tudok: Asics Gel 1160 – ami az én első cipőmnek felel meg, csak némiképp update-elve van.  Vannak, akiknek Asics Eagle-jük van, ők gyakran futnak, de relatíve keveset (általában max. 5 km egyszerre) és betonon. És csak jót hallottam tőlük erről a cipőről.

Nemrég valaki Asics gel virage-t vett és eddig nagyon bejön neki: ő is rövidebbeket fut heti egy-két alkalommal, egyszerre max. 5 km-t, méghozzá rekortánon. Eddig bejött neki a cipő, semmi panasz nem volt rá!

Egy komoly futó barátom pedig a Nike Pegazusra esküszik.